A férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása

A bérek átláthatóságával kapcsolatos új uniós szabályok célja, hogy megszüntessék a nemek közötti bérezésbeli különbségeket, és erősítsék az egyenlő díjazáshoz való jog érvényesítését.

A szabályozás alapja

Az (EU) 2023/970 irányelv a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elvének alkalmazását erősíti meg a bérek átláthatósága és a végrehajtási mechanizmusok révén.

A szabályozás hatálya kiterjed a köz- és a magánszféra munkáltatóira egyaránt, valamint minden munkavállalóra, akinek munkaszerződése vagy munkaviszonya van az adott tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy alkalmazott gyakorlat szerint.

Az irányelv legfontosabb elvei

• Az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének tiszteletben tartása
• A nemi alapú közvetlen vagy közvetett bérdiszkrimináció tilalma
• A bérek átláthatóságának és az egyenlő bérezéshez való jog érvényesítésének megerősítése

Mit jelent az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás?

Olyan bérstruktúra biztosítását, amelyben az egyes munkatevékenységek objektíven összehasonlíthatók, és amely kizár minden nemi alapú bérdiszkriminációt.

Az összehasonlítható munka értékelésének szempontjai:

• Készségek
• Erőfeszítés
• Felelősség
• Munkafeltételek
• Bármely egyéb, az adott munkakör szempontjából releváns kritérium

Az értékelést objektív és nemi szempontból semleges módon kell elvégezni, kizárva minden nemen alapuló közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést.

Fontosabb fogalmak

Díjazás: a rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény, valamint minden olyan juttatás, amelyet a munkavállaló közvetlenül vagy közvetve, készpénzben vagy természetben kap.

Diszkrimináció: magában foglalja a zaklatást és a szexuális zaklatást, a nemi alapon történő kevésbé kedvező bánásmódot, a nemi alapú megkülönböztetésre való utasítást, valamint az interszekcionális megkülönböztetést.

Az álláspályázók jogai

• Tájékoztatást kapni az állásinterjú előtt a leendő munkáltatótól a pozícióra vonatkozó kezdeti díjazásról vagy annak tartományáról
• Kollektív szerződés esetén tájékoztatást kapni a munkáltató által az adott pozícióval kapcsolatban alkalmazott rendelkezésekről

A munkavállalók jogai

• Tájékoztatást kérni (közvetlenül vagy munkavállalói képviselőn keresztül) saját bérszintjükről, valamint az átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban, azon kollégáik körében, akik velük azonos vagy egyenlő értékű munkát végeznek
• Önkéntesen közzétehetik saját bérüket az egyenlő díjazás elvének érvényesítése céljából — ebben senki nem akadályozhatja őket

A munkáltatók kötelezettségei

• Nem kérdezhetik meg a pályázóktól jelenlegi vagy korábbi díjazásukat
• Biztosítaniuk kell, hogy az álláshirdetések és a munkakör-megnevezések nemi szempontból semlegesek legyenek, és a felvételi eljárás megkülönböztetéstől mentes legyen
• Hozzáférhetővé kell tenniük a munkavállalók számára, hogy milyen objektív, nemi szempontból semleges kritériumok alapján határozzák meg a bérezést, a bérszintet és a béremelést
• Évente tájékoztatniuk kell a munkavállalókat arról, hogy jogukban áll tájékoztatást kérni saját és az összehasonlítható kollégáik bérszintjéről
• 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek adatot kell szolgáltatniuk többek között a nemek közötti bérkülönbségről, illetve a kiegészítő vagy változó bérelemeket kapó férfi és női munkavállalók arányáról
• Ha a bérjelentés legalább 5%-os, objektív okkal nem magyarázható és hat hónapon belül nem orvosolt nemek közötti különbséget tár fel, a munkáltató köteles együttműködni a munkavállalói képviselőkkel a probléma feltárása, orvoslása és megelőzése érdekében

Jogorvoslat és jogérvényesítés

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

• A munkavállalók bírósághoz fordulhassanak, ha az egyeztetés nem vezet eredményre
• Egyesületek, szervezetek, egyenlőséggel foglalkozó testületek és munkavállalói képviselők is részt vehessenek a közigazgatási vagy bírósági eljárásban, amennyiben jogos érdekük fűződik hozzá
• A jogsérelmet szenvedett munkavállaló teljes kártérítést vagy jóvátételt igényelhessen — beleértve a bérhátralékot, a kapcsolódó juttatásokat, valamint az elveszett lehetőségek és a nem vagyoni kár kompenzálását

Az illetékes hatóságok vagy bíróságok elrendelhetik, hogy:

• A munkáltató szüntesse meg a jogsértést, és érvényesítse az egyenlő díjazás elvét
• A munkáltató bocsássa rendelkezésre a releváns bizonyítékokat
• Eljárás esetén a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy nem történt megkülönböztetés
• Az egyenlő díjazással kapcsolatos igények elévülési ideje ne legyen három évnél rövidebb
• A szankciók — beleértve a pénzbüntetést is — hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek
• A közbeszerzési szerződések és koncessziók teljesítése során a gazdasági szereplők eleget tegyenek az egyenlő díjazás elvéből fakadó kötelezettségeiknek
• A munkavállalók és képviselőik ne szenvedjenek hátrányt amiatt, hogy éltek az egyenlő díjazással kapcsolatos jogaikkal